Sok dolgot lehet olvasni a neten, és az ember lassan teljesen belezavarodik. Ahelyett hogy többet tudnánk, napról napra bizonytalanabbak vagyunk. Ezt a bejegyzésemet annak szentelem, hogy leírjam azt, amit én eddig mint információt összegyűjtöttem. Előrebocsátom, ez a bejegyzés nem egy tudományos értekezlet, nem vagyok virológus, pénzügyi szakember, sem jogász, sem társadalomkutató. Az alább leírtak egy egyszerű ember következtetései, megállapításai. Biztosan nem mentes a hibáktól sem, de aki szeretne hiteles forrásból tudást szerezni, annak legalább a témakörök adottak lesznek. Ennek megfelelően kezelje mindenki az alábbiakat!
Van-e vírus, veszélyes-e?
Ma már talán kevésbé kérdéses, hogy létezik-e a koronavírus, bár még hallok olyan híreket, miszerint még senkinek nem sikerült a vírust izolálni, ami egyértelműen butaság, a veszélyességét viszont sokan vitatják. Rendszerint ilyenkor arányszámokat szoktak felhozni. Például azt, hogy az összes fertőzött közül mennyien haltak bele a fertőzésbe. Ugyanakkor azt is szokták mondani, hogy a PCR teszt nem ad pontos képet, mert sok esetben akkor is pozitív a teszteredmény, ha a vizsgált személy nem is koronavírusos. Igen ám, viszont ez esetben felmerül a kérdés, hogy hogyan jelenthetjük ki azt, hogy a vírus x százalék arányban halálos, ha nem tudjuk, hogy mennyi az összes fertőzött?
Halálozási adatok…
Különböző rangsorokat lehet hallani, de azt elfelejtik mondani, hogy az országok különböző módszereket használnak a halálozási adatok megállapítására. Van, ahol (Magyarországon is) mindenki kovid halottnak minősül, akinél a halál oka összefüggésbe hozható a fertőzöttségével. Olyan is előfordul, ahol csak az számít kovid halottnak, akinek nem volt más betegsége. Egyértelmű, hogy mindkét módszer torz képet ad. Magyarország ebben az esetben a WHO ajánlását követi.
Vakcinák fajtái…
Egyre több vakcina érhető el világszerte. A Magyarországon használt vakcinákat 2 csoportba szokás sorolni, nyugati és keleti vakcinákra.
Nyugati vakcina…
Ezek azok a Magyarországon is használt vakcinák, amelyeket az EU szakhatósága engedélyezett. Közéjük tartozik a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca. Az első kettő úgynevezett mRNS vakcina. Ez annyit jelent, hogy a szervezetbe egy hírvivő RNS-t juttatnak. Ez az RNS gyakorlatilag a koronavírus fehérjetüskéjének a legyártásához szükséges instrukciókat tartalmazza. Az AstraZeneca oltással pedig egy, az ember számára veszélytelen vírust juttatnak a szervezetbe, amelyet úgy módosítottak, hogy a szervezet azt koronavíruskét ismerje fel.
Génmódosítás…
Nos, amikor az mRNS bekerül a szervezetbe, akkor néhány sejt átkódolásra kerül. Az új program szerint, a korornavírus tüskefehérjéjét kell legyártania, amit aztán az immunrendszer majd felismer (előbb utóbb), majd antitesteket termel ellene. A későbbiekben ezek az antitestek lesznek az elsődleges védelmi vonal. Ha ezt génmódosításnak tartjuk, akkor ne felejtsük el azt sem, hogy a vírus is ugyanezt teszi, csak az a sejt amit a vírus fertőz meg, és írja át a programját, az nem csupán tüskefehérjét, hanem komplett vírust fog gyártani. Annyira génmódosítás tehát, amennyire egy vírusfertőzés az. Ráadásul ha valaki nem hal bele a fertőzésbe, akkor az immunrendszere ezeket a sejteket elpusztítja.
Keleti vakcina…
A keleti vakcinákat nem engedélyezte az EU. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy megvizsgálta, és a vizsgálat eredményeként nem engedélyezte, hanem csak annyit, hogy nem is vizsgálták. Az orosz vakcina az AstraZeneca-hoz hasonlóan vektorvakcina. A jelenleg használt kínai vakcina viszont a teljes vírust tartalmazza, elölt formában. A nyugati vakcinákkal szemben, ez nem a legmodernebb technológia, nagyon sok védőoltás készült már ugyanezzel a módszerrel.
Enyhe lefolyású, vagy tünetmentes fertőzöttség…
Képzeljük azt, hogy a szervezetünk egy ország, amit terroristák (vírus) akarnak megtámadni. Az ország rendvédelmi dolgozói még sosem láttak terroristát, így nem fogják a határon felismerni, tehát ártalmatlanítani sem tudják. A terrorista bejut az ország területére, és elkezd embereket ölni, közben pedig újabb terroristákat képez ki. Ha az országban a rendvédelmi szervek (immunrendszer) nagyon éberek, akkor az első néhány eset után elfogják a terroristát. Ez az enyhe lefolyású vagy tünetmentes fertőzöttség.
Súlyos lefolyású vagy halált okozó fertőzöttség…
Ebben az esetben, a rendvédelmi szervek (immunrendszer) ébersége nincs túl jó állapotban, a terrorista bejut az ország területére, elkezdi szedni az áldozatait, és közben sokszorozódik. A lustácska és képzetlen rendvédelmi szervek, csak akkor veszik észre, hogy mi történik, amikor már a terroristák nagyon elszaporodtak, és nagyon sok áldozatot szedtek. Jó esetben sok civil áldozattal ugyan (elpusztult tüdőszövet, stb.), de legyőzik a terroristákat. Rosszabb esetben elveszítik a harcot, és a terroristákat nem tudják megállítani, vagy csak óriási veszteségekkel. Ez esetben a beteg meghal.
Vakcina…
Egyértelműnek látszik, hogy a védekezés alapja az lehet, ha a terroristákat megmutatjuk a rendvédelmi szerveinknek, hogy amikor majd tényleg jönnek, fel legyenek rá készülve. Az mRNS vakcinák esetében, a rendvédelmi szervek kapnak egy leírást, ami alapján tudnak készíteni egy terroristát maguknak. A valóságban nem lesz igazi terrorista, csak egy jellemző tulajdonságát készítik el, pl. a géppuskáját. Innentől kezdve, a rendvédelmi szervek tudni fogják, hogy ha olyan géppuskás embert látnak, az jó eséllyel terrorista. Létrehoznak egy osztagot (antitestek) akik azt fogják figyelni, hogy a határátlépőknél van-e gépfegyver. Ha van, rávetik magukat.
A vektorvakcinák esetében egy önkéntest (ártalmatlan vírus) öltöztetnek be terroristának (koronavírus), és beengedik a rendvédelmi szervek közé. Ez az önkéntes úgy fog kinézni, úgy fog kiabálni és mozogni mint egy terrorista, de nem tud ölni. A rendvédelmi szervek megtanulják, hogy ilyen egy terrorista, és létrehoznak egy osztagot (antitestek) akik az ilyen alakokat várják.
Az elölt vírust tartalmazó vakcina olyan, mintha a rendvédelmi szerveknek egy megkötözött terroristát adnának tanulmányozásra. Ezt a terroristát mindenféle szemszögből tanulmányozhatják, nem csak a ruháját vagy a fegyverét, így ha a következő terrorista némileg módosítana is a megjelenésén, vagy gépfegyver helyett karddal támadna, egy csomó egyéb szempont alapján is be tudják azonosítani és ártalmatlanítják.
Jól látható tehát, hogy bármelyik vakcinát is választjuk, minden esetben azt a hatást érhetjük el, hogy az immunrendszerünk (rendvédelmi szervünk), a fertőzés nagyon korai szakaszában felismeri és ártalmatlanítja a vírust.
Fertőzés, megbetegedés vakcina után…
Mindkettő lehetséges. Akkor mi értelme a vakcinának? A válasz egyszerű, a kockázat mértéke csökken. A fertőzések többségében (nagyon kicsi százalék kivételével), a vírusok nem kerülnek közvetlenül a tüdőbe. Még a felső légutakban megtapadnak, behatolnak a sejtekbe (felső légúti tüneteket okozva), elszaporodnak, majd onnan kerülnek a tüdőbe, ahol tovább szaporodva sokszorozódnak, majd a kilégzett levegővel, a felköhögött váladékkal megfertőzzük a többieket.
Erős immunrendszer, vagy vakcinázottság esetén az antitestek még a korai szakaszban, a sokszorozódás előtt ártalmatlanítják a vírust, így az nem kerül a tüdőbe, nem okoz tüdőgyulladást, nem károsít szerveket. Nem szaporodik el, így mások megfertőzésének az esélye is jelentősen csökken. Nem nullára, de nagyon jelentősen.
Vakcina beszerzések…
Az EU tagállamai úgy döntöttek, hogy közösen szerzik be a vakcinákat. Nem kevés pénzt adott az unió vakcinafejlesztésekre. A közös beszerzés előnye azt volt, hogy a nagyobb megvásárolandó mennyiség miatt, a tagországok közösen jobb árakat tudnak kialkudni a gyártóknál, és egy igazságos elosztási mechanizmus is létrejöhet, a gazdagabb tagállamok nem happolják el a vakcinát a szegényebbek elől. Itt érdemes megjegyezni, hogy Izrael nagyon magas átoltottságához jelentős mértékben járult hozzá az, hogy lényegesen többet fizettek a vakcináért mint az EU.
Az unióban mára senki sem vitatja, hogy a beszerzés, vagyis inkább a kiszállítás akadozik. Ennek több oka is van. Feltételezhető, hogy a gyártók a vakcinájukat szívesebben adják annak a vásárlónak, amelyik többet fizet. Az EU által kialkudott alacsony ár tehát ebben az esetben nem biztos, hogy előny. Az is feltételezhető, hogy a szerződésből kimaradtak a szállítási garanciák. Az EU-nak vélhetően nincs túl sok eszköz a kezében, amivel a gyártókra nyomást gyakorolhatna. Az EU egészen biztosan hibázott a szerződések megkötésekor, és ezt biztosan részletesen vizsgálni is fogják a későbbiekben, azt viszont ne vitassuk el, hogy a szándék az olcsó beszerzési árak kialkudására, az igazságos elosztásra jó és példás volt, egy közösségnek egy ilyen helyzetben mindenképp az egységben kell gondolkodnia. Az is legyen mentségük, hogy ahogyan a világon senki, se kormány se átlagember, az EU sem rendelkezett semmilyen gyakorlattal világjárvány tekintetében.
Vakcina mutyi…
A Magyar Kormány azt a döntést hozta, hogy a keleti vakcinákkal próbálja a szállítási késlekedésekből fakadó hiányt pótolni. Sokan sérelmezik, hogy miért nem a nyugati vakcinákból rendelt többet. Ennek egyszerű oka van, a tagállamok közös beszerzésére vonatkozó egyezményének része, hogy azokkal a gyártókkal amelyekkel az EU szerződést kötött, a tagországok nem köthetnek külön szerződéseket. A közös beszerzésről szóló megegyezésnek pontosan az volt a lényege, hogy a gazdaságilag jobb helyzetben lévő tagállamok ne élhessenek vissza az előnyükkel. Ha az EU a közös beszerzés keretein belül újabb vakcinákra szerződik a gyártókkal, azok bekerülnek a közös kalapba, és azokból a tagországok lehívhatják a kvóta szerint nekik járó mennyiséget. Nemrégiben ez nem történt meg a Moderna vakcináival. Magyarország nem hívta le a a számára elérhető mennyiséget. A kormány drágának találta, majd kiderült az is, hogy ezeket a vakcinákat legkorábban 2021 decemberében szállították volna. Azt a vakcinát, amit lehívunk, vélhetően ki is kell fizetnünk. Akkor is, ha nem használjuk fel. A kormány ezért úgy döntött, hogy ezt a pénzt inkább a szinte azonnal rendelkezésre álló keleti vakcinákra költi. ( Az azonnal rendelkezésre állás jelenleg csak a kínai vakcinára igaz.) A kormány tervei szerint, a rendelkezésre álló nyugati és keleti vakcináknak köszönhetően, decemberben már nem lesz szükségünk a Moderna le nem hívott vakcináira.
Drága vagy sem?
Azt mondják, hogy a kínai vakcina drága. Nem tudom, 60 dollár/élet szerintem nem az. Igazából a nyugati vakcinák árával nem is tudjuk összehasonlítani. Az, hogy melyik vakcina a drágább sok mindenen múlik. Hiába olcsóbb egy vakcina, ha késik a leszállítása. A koronavírus gazdasági hatásai napi szinten is milliárdokba kerül, így a rendelkezésre állóság, az hogy a korlátozásokat mikor lehet feloldani, egy nagyon lényeges befolyásoló tényező. A keleti vakcinák szerződéseit a kormány nyilvánosságra hozta. Ugyanezt az EU által kötött szerződésekkel, a rendelkezésre álló információk alapján nem teheti meg, mert arra csak a szerződő felek jogosultak. Az EU ugyan nyilvánosságra hozott 3 szerződést, de a számunkra lényeges részek kisatírozásra kerültek, érzékeny adat címszóval. Arról nem is beszélve, hogy ha a keleti vakcinák árát szeretnénk összehasonlítani a nyugatiak árával, akkor azt is figyelembe kellene venni, hogy az EU mekkora összeggel támogatta a nyugati gyártók vakcinafejlesztését, majd azt elosztani a vakcinák számával, és azzal kiegészíteni az egységárakat. A keleti vakcinákhoz ugyanis sem Magyarország, sem az EU nem járult hozzá egyetlen forinttal sem, így nyilván annak árában a kutatások költsége is benne van.
Korlátozó intézkedések…
Sokak szerint értelmetlenek. Azt is mondják, hogy hiába az oltás, hiába a korlátozás, a számok így is emelkednek. Nos, szerintem pedig pont az emelkedő számok igazolják, hogy a korlátozások szükségesek. Nincs egy kontroll világ, ahol ugyanazok az emberek élnek, korlátozások nélkül. Nincs összehasonlítási alapunk. A személyes kontaktusokat csökkenteni kell, amennyire csak lehetséges. Lehet, hogy ez kellemetlen, de talán kevésbé az, mint meghalni, vagy éppen túlélni egy fertőzést, de olyan szövődményekkel, amelyek nagyon jelentős életminőség romlással járnak.
Bajba jutott vállalkozások…
Szerintem ez a legegyszerűbb kérdés. Azok a vállalkozások, akik a korlátozások miatt nehéz helyzetbe kerültek, azért szenvednek most, mert a közösség érdeke ezt kívánja tőlük, a közösség védelmében vannak zárva. Természetes, hogy a közösségnek (állam) kell gondoskodni a túlélésükről. Milyen mértékben? Olyanban, hogy a járvány után ott tudják folytatni, ahol a bezáráskor tartottak. Erre szerintem létezik matematikai képlet. Ha a kormány most nem tud, vagy nem akar ezzel foglalkozni, és a járulékcsökkentéssel, a bértámogatással, a bérleti díjak elengedésével csak az éhenhalástól ment meg őket, akkor a nyitáskor ezt kompenzálnia kell majd!
Párhuzam az oltások és a megbetegedések száma között…
Vannak akik misztikus párhuzamot vélnek felfedezni az oltások száma, és az új fertőzöttek száma között. Nos, számukra csak azt tudom mondani, hogy a múltkor, mikor esett az eső, minél többen nyitották ki az ernyőjüket, annál jobban esett. Mégsem gondolnám azt, hogy a nyitott esernyők magas száma miatt esett annyira.
Mellékhatások…
Talán ebben a legnehezebb állást foglalni, mert minden szervezet másképpen reagál a külső behatásokra. Viszont ha valakit a védőoltás nagyon megvisel, az valószínűleg a fertőzést sem heverné ki egykönnyen. Van-e kockázat? Van. Mindig van. Egy fájdalomcsillapító bevételekor is van. Hogy egy személyes tapasztalatot is hozzátegyek, közel egy hónapja kaptam meg a vakcinát. Semmilyen mellékhatást nem tapasztaltam, még a tűszúrás helyét sem éreztem. Persze más lehet, hogy másképpen reagál, de nem törvényszerű.
Kitartás!
