Ha már túl vagyunk a paprika és paradicsom magok vetésén, és elkezdenek a növénykéink kelni, van néhány hasznos fogás, amivel segíthetjük a palánták egészséges fejlődését. Most ezekről fogok pár szó ejteni.
Korábbi bejegyzéseinkben foglalkoztunk fajtaválasztással, és a magok elvetésével is. Aki megfogadta az ezekben leírt tanácsokat, annak még nem kelnek a magok, de szeretnénk ha mindenki időben fel tudna készülni a palántanevelés ezen szakaszára.
Korábbi bejegyzéseink:
Kerttervezés 1.: A paprika
Kerttervezés 2.: A paradicsom
Kerttervezés 4.: A magok vetése
Mint azt már említettük, a paprika lassabban, a paradicsom viszont néhány nap alatt ki tud kelni. A kelésig nedves, meleg környezetre van szükség, de ahhoz, hogy a palántáink szépen növekedjenek, a kelés után változtatni kell a körülményeken.
A palántadőlés
A palántadőlés egy gombás betegség, melynek következtében a palánták szárai a felszín közelében elvékonyodnak, nyálkássá válnak, és a növények pusztulásához vezet. Nem törvényszerű a megjelenése, viszont 1-2 nap alatt képes a teljes állományt elpusztítani. A betegség többnyire a földdel kerül hozzánk. Sajnos sok esetben a zsákos palántaföldekben sem lehet ilyen téren megbízni. Sokan virágföldet használnak a vetéshez, ami azon túl, hogy a szerkezete sem alkalmas palánta neveléséhez, rengeteg még el nem bomlott növényi eredetű részeket tartalmaz. Ezek a részek nedvesség és a szobai hőmérséklet hatására bomlásnak indulnak, és ez melegágya a gombás betegségeknek.
Hogyan védekezhetünk?
Többen esküsznek a palántanevelő közeg hőkezelésére, ilyenkor egy tepsire helyezve a sütőbe teszik a földet vetés előtt, és átgőzölik. Sajnos ez nem biztosít teljes körű védelmet, és hát valljuk be, abba a sütőbe amiben a mákos kalácsot sütjük, nem szívesen teszünk földet.
A legjobb megoldás, ha igyekszünk jó minőségű földbe vetni. A magvető föld esetében a tápanyag kevésbé fontos, mint a jó vízháztartás, a megfelelő szerkezet. Ha zsákos palántaföldet vásárolunk, azt rostáljuk át, így a kavicsokat, és a le nem bomlott részek többségét kiszűrhetjük! Ha a kerti földünk agyagos, akkor 1/3-rész kerti föld, 1/3 rész zsákos palántaföld, 1/3 rész homok ideális keveréket alkot. A talaj nem lesz sem túl laza, sem túl kötött, jó lesz a vízháztartása is.
A csávázott magok már kezelve vannak, ezzel elkerülhetjük a magokkal behurcolt betegségeket, de nem minden fajtából áll rendelkezésre ilyen mag, az otthoni vegyszeres csávázás pedig nem valami könnyen kivitelezhető. Ha van lehetőségünk rá, válasszunk csávázott vetőmagot, vagy tömény kamilla teába áztassuk a magokat vetés előtt!
A legegyszerűbb módja a növények megvédésének, a gombaölős belocsolás. Évről évre többen is panaszkodnak, hogy vetés után megpenészedik a föld. Nos, ezzel a módszerrel ezt is megakadályozhatjuk. A mezőgazdasági boltokban kapható mankoceb hatóanyagú gombaölők nagyon hatékonyan védik a palántáinkat a palántadőléstől, és egyéb gombás betegségektől. Az adagolás a tasakon szerepel. Ezzel az oldattal már célszerű magvetés után beöntözni a földet, majd a palánták növekedésének idejében többször megismételni, 2-3 hetenként. Aki nagyon nem szeretne vegyszert használni, az próbálkozhat a már korábban említett kamilla teával.
Mivel a palántadőlést okozó gomba a talaj felszínén él, sokat tehetünk a megelőzés érdekében, ha a felszít szárazon tartjuk, ezért ha van rá mód, ne felülről locsoljunk. Ha a föld tetejére egy vékony homokréteget terítünk, azzal is sokat tehetünk, mert a homok felszíne gyorsabban szárad mint a föld, viszont így nehezebben látjuk mikor kell öntöznünk.
A palánták megnyúlása
Másik gyakori probléma, a palánták megnyúlása. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a palántanevelés nem verseny! Aki nem tud a lakásban megfelelő környezetet biztosítani a palántáknak, az várja meg a március közepét a vetéssel, amikor napközben már ki lehet vinni a szabadba, egy fóliaalagútba a növényeket! Aki mégis korán belevág, annak számolnia kell a palánták megnyúlásával. Ez nem hosszú folyamat, 1-2 nap alatt is tönkretehetjük az addigi munkánkat. Ahhoz, hogy a palánták ne nyúljanak meg, 3 dologra kell odafigyelnünk:
-megfelelő hőmérséklet
-megfelelő öntözés
-megfelelő mennyiségű fény
A növekedéshez erre a három dologra van szükség, de nagyon fontos a megfelelő arány fenntartása. Ha az egyikből nem tudunk eleget biztosítani, akkor a másik kettőt is hozzá kell igazítanunk. Jellemzően a fény hiánya szokott problémát okozni, és ha nincs fény, akkor a növény keresi, nő fölfelé, hiszen a nedvesség, a hőmérséklet azt mondja neki, hogy már tavasz vége van, a napnak is ott kell lennie valahol, csak valami eltakarja, így hát megpróbálja azt túlnőni.
Első dolgunk legyen, hogy a magok kikelését követően csökkentsük a hőmérsékletet! A palánták fejlődéséhez 20 C fok bőven elegendő!
Ne öntözzük túl a növényeket! Ez a már fent említett palántadőlés miatt is fontos, és elkerülhetjük vele a gyökerek rohadását, illetve főként paprikánál az ödémák kialakulását. Hetente egyszer bőven elég megöntözni a növényeket! Ha nagyobb korukban többet párologtatnak, és kevés nekik a víz, azt látni fogjuk a leveleken, ha sok, azt is, de azon már nehezebben fogunk tudni segíteni.
A fény. Ez az igazi mumus. Hiába a legjobb fekvésű ablak, ha csak napi pár órát süt be rajta a nap, és szinte semmit nem ér borongós időben. Növelnünk kell tehát a palántákra jutó fény mennyiségét. Ha valakinek tényleg van egy jó világos ablaka, annak könnyen lehet, hogy nem kell mesterséges világítással besegíteni, de még nála is jelentkezni fog valamilyen mértékű nyúlás. A palánták pedig jellemzően, a napraforgóhoz hasonlóan az ablak felé fordulnak. Ezt legtöbben úgy korrigálják, hogy időnként megfordítják a cserepeket. Ettől sokkal hasznosabb, ha a palánták mögé egy tükröt helyezünk. A tükör visszaveri azt a fényt, ami az ablakon keresztül érkezik, és elhalad a növények között/fölött, így mindkét oldalról közel azonos mértékű fényt kapnak, tehát szinte megduplázhatjuk az ablakunk tudását. Már az első nap látni fogjuk, hogy a palánták szépen egyenesen fognak növekedni, nem fordulnak az ablak felé.
Másik módszer, ha mesterséges fényt használunk. A részleteibe nem merülnék most nagyon bele, mert az nagyjából egy önálló bejegyzésnyi tartalom, ha van rá igényetek, akkor azt egy hozzászólásban jelezzétek, és megírom! Röviden összefoglalva, nem elegendő, ha a szobában felkapcsoljuk a villanyt! A palántáknak ebben az esetben célzott fény kell! Nem nagy hókusz-pókusz, bár léteznek már speciális növénynevelő lámpák, a legtöbb fényforrás segítséget jelent a fényhiányos időszak átvészelésében. A legegyszerűbb szabály: a fényből sosem lehet elég!
Remélem ez a bejegyzés segít mindenkinek szép, egészséges palántákat nevelni!
