Kerttervezés 4.: A magok vetése



Paprika és paradicsom magok vetése.

Beköszöntött a február, így ideje felkészülnünk a korábban kiválasztott fajták elvetésére. Kerttervezés névre keresztelt sorozatunkat, most fajtaválasztás helyett, a vetés folyamatának bemutatásával folytatjuk.

Az első kérdés amit tisztáznunk kell, hogy mikor érdemes elvetnünk a magokat. Válasszuk külön a paprikát és a paradicsomot, ugyanis a paprika magoknak a keléshez és a kikelt növények fejlődéséhez is több idő kell. Egy átlagos paprikamag kelési ideje optimális körülmények között is 2-3 hét, de könnyen előfordulhat az is, hogy a növényeink csak a negyedik héten kezdenek kibújni a földtakaró alól. A paradicsomnak ehhez akár 3-4 nap is elég lehet. Vegyük tehát figyelembe, hogy a keléshez szükséges feltételeket tudjuk-e biztosítani, illetve hogy kelés után milyen körülmények közt kezdik meg a növénykéink az életüket.

Alapvetően 3 feltételről kell gondoskodnunk, a nedvességről, a hőmérsékletről és a fényről. A tápanyag a vetés ideje alatt kevésbé fontos, a csírázáshoz nem szükséges, és a kikelő növények is a szikleveleikből élnek amíg a gyökérzetük ki nem fejlődik.

A magok kelését követően 2-3 hét áll rendelkezésünkre a növények poharazásáig.

Összességében tehát a paprika esetén a vetéstől számított hatodik hétre kell olyan körülményeket biztosítanunk a növényeknek, ahol van kellő mennyiségű fény, meleg, ami éjszaka sem kevesebb 15 °C-tól. Tehát a vetés ideje attól függ, hogy ezt mikor tudjuk biztosítani. Március 20.-a környékén, a nappali hőmérséklet már alkalmas arra, hogy egy egyszerű kerti asztalra épített mini fóliába kerüljenek a palánták, ha éjszakánként védett, meleg helyre tudjuk őket vinni. Ebben az esetben a február közepei vetés ideális. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról sem, hogy a paprika a kiültetést követően is melegigényes növény, így a kertbe május 10.-e előtt nem ajánlott kiültetni. Ha nincs fóliasátrunk, akkor február közepei vetési időt célszerű március első napjaira halasztani. A paradicsom vetési idejére nagyon nem térnék ki, a paprikához képest 2-3 héttel később elegendő elkezdeni. Annyit talán érdemes megemlíteni, hogy a paradicsomok jobban viselik a hideget, ha az április fagymentesnek ígérkezik, akkor egy április elejei kiültetéssel is sikeresek lehetünk. Az elfagyás veszélye így is fennáll, de a jól begyökeresedett növénynek legtöbbször csak a föld feletti része fagy meg egy május elejei fagy esetén, és az akkorra terebélyes gyökérzet gyorsan új szárat növeszt. Takarással pedig tovább javíthatjuk a növény esélyeit.

Hogyan vessük el a magokat?

Az első a fajtaválasztás, erről korábban már írtunk, aki esetleg lemaradt róla, az az alábbi linkekre kattintva megtekintheti a bejegyzéseinket.

Kerttervezés 1.: A paprika
Kerttervezés 2.: A paradicsom

Második feladat az edény, és a vetőközeg megválasztása. Menyiségtől függően válasszuk ki a megfelelő edényt. Mezőgazdasági boltokban kapható az alábbi képen látható szaporítótálca, melynek nagy előnye, hogy masszív, sok évig használható, lyukacsos aljú, megfelelő a magassága és kapható méretben hozzávaló itatótálca is. Egy ilyen tálcába akár 180 magot is elvethetünk.

A termesztő közeget illetően a legegyszerűbb választás ha zsákos palántaföldet vásárolunk. Sajnos személyes tapasztalat, hogy ezek a földek nagyon silány minőségűek. Sok kavicsot, el nem bomlott darabkákat tartalmaznak. Mindenképp rostáljuk át a felhasználás előtt. A javasolt szaporítótálca a rostálásra is alkalmas. Ezek a földek nagyon laza szerkezetűek, talán túlságosan is, ezért célszerű a saját kerti földünkből keverni hozzá.

A szaporítótálca alját takarjuk be egy rétegben konyhai törlőkendővel. Ezzel megakadályozzuk, hogy a föld a lyukakon kiszóródjon, a víz feljutását/távozását viszont nem gátolja, poharazásig pedig teljesen elbomlik. A bélelést követően töltsük meg a földkeverékkel, majd egy deszkadarabbal simítsuk el a felületet, és finoman nyomkodva tömörítsük is. A szívatótálca tetejétől kb. 1,5 cm hely maradjon szabadon.

Öntözzük meg a földet kb. 0,5 liter langyos vízzel. A föld tetejére megint terítsünk egy réteg konyhai papír törlőkendőt, majd ezt is locsoljuk meg, hogy a papír átázzon. Pár másodperc után a megázott papírt ki tudjuk simítani. A víz hatására megközelítőleg 1 cm-t nyúlik minden irányban. Erre a papírrétegre fogjuk a magokat elhelyezni. A papírnak több szerepe is van, egyrészt jobban látjuk a magokat, másrészt akár előre be is vonalazhatjuk, a magokat pedig kellően nedvesen fogja tartani. A csírázásnak sem lesz útban, azok könnyen áttörik az elázott papírt. Ha mindezzel megvagyunk, elkezdhetjük a magok szétrakását.


Az apró magokat mindig nehézkes szépen sorban elhelyezni, ezért keressünk egy hurkapálcát. Ha nincs, egy fogpiszkáló is megteszi, vagy egy frissen vágott vessző. Ezt a pálcát hegyezzük meg, de ne nagyon, ne szúrjon, csak mint egy tompa grafitceruza. A magokat öntsük ki egy lapos edénybe, és terítsük el, hogy lazán, egymáshoz ne túl közel legyenek. Egy flakon kupakjába öntsünk vizet, majd mártsuk bele a pálca végét. Ne nagyon, csak mintha a tollat mártanánk a tintába. A bevizezett pácával érintsünk meg egy magot. A mag hozzá fog tapadni, majd a pálca hegyét tegyük oda vetőtálcában a papírra ahová a magot el szeretnénk helyezni. Mivel a papír még nedvesebb, a mag el fogja engedni a pálcát, és a papíron marad.

A magokat egymástól kb. 2,5-3 cm-re helyezzük el egymástól. Ezzel a kiosztással 10 magot teszünk egy sorba, és megközelítőleg 18 sor lesz a végére. Összesen kb. 180 db magot tudunk így egy ilyen tálcába elvetni, tehát egy átlagos családnak bőven elég 1 tálca a paprikáknak, és 1 tálca a paradicsomoknak. Ha valaki nem biztos benne, hogy időben tudja majd kipoharazni a növényeket, annak célszerű nagyobb távolságot tartani a magok között.

Ha minden mag a helyére került, a sorokat megjelöltük, akkor egy újabb papírréteggel takarjuk, majd arra is vizet csepegtetünk amíg átlátszóvá nem válik.

Nincs más hátra, mint az egészet kb. 0,5 cm földréteggel betakarni. Ha elkészültünk, a kelés idejéig takarjuk le a tálcákat egy vékony fóliával, hogy a nedvesség elpárolgását megakadályozzuk. A föld tetejét finoman szórjuk meg Dithane vagy más mankoceb hatóanyagú gombaölőszerrel a gombás fertőzések megelőzésére. A későbbiekben is javasolt az említett szert az öntözővízbe keverni, a csomagoláson megtalálható az adagolás, ezzel elkerülhetjük a palántadőlést. Ne feledkezzünk meg csökkenteni a hőmérsékletet a kelés után, és amennyire csak tudjuk, növelni a növényeket érő fény mennyiségét, akár mesterséges fénnyel is!

Mindenkinek eredményes vetést kívánunk!