A téli hónapokban nem sok munka akad a kertekben, de a következő évet már elkezdhetjük tervezgetni. Az egyik legfontosabb teendőnk a fajtaválasztás. Érdemes a témát alaposan körüljárni, hiszen egy rosszul megválasztott fajtával ugyanannyit dolgozunk, csak a termés minőségében vagy mennyiségében érezhetjük a különbséget.
Nemrég egy sorozatot indítottunk, melynek az a célja, hogy a leggyakoribb konyhakerti növényeinkből, segítsünk olyan fajtákat választani, amelyek eredményesen termeszthetők.
A sorozat harmadik részét a borsónak szenteljük.
Korábbi részek az alábbi linkeken érhetők el:
Kerttervezés 1.: A paprika
Kerttervezés 2.: A paradicsom
A borsó
A borsó az egyik legkönnyebben termeszthető zöldségünk, és bár felhasználást tekintve nem nevezhetjük sokoldalúnak, tárolhatósága miatt mégis egy jelentős tápanyagforrásunk.
Többször hallom, hogy panaszkodnak, kevés termett, nem úgy van már mint régen.
Nos, bár könnyen termeszthető növény, nem árt pár szabályt betartanunk, és megfelelő fajtát választanunk.
Első körben 3 csoportra oszthatjuk a borsófajtákat:
-cukorborsó
-velőborsó
-kifejtő borsó
A cukorborsót hüvelyestől fogyasztjuk, a kifejtő borsó cukortartalma pedig gyorsan alakul át keményítővé, betakarítására viszonylag kevés idő áll rendelkezésre. A velőborsók tovább maradnak zsengék, édesebbek, tehát mondhatnánk, hogy csak velőborsóval érdemes foglalkozni, de ez nem így van, ugyanis ha újabb csoportokra bontjuk a borsófajtákat, akkor már látni is fogjuk, hogy a kifejtő borsónak is megvan a maga létjogosultsága.
A következő ami alapján szelektálnunk kell, az a tenyészidő kezdete és hossza. A sikertelen borsótermesztés legtöbbször a rossz fajta és termesztési időszak párosításából ered.
Megváltoztak az évszakok. A tavasz is. Egyre többször fordul elő, hogy az elvetett borsó, egy májusi korai nyár következtében megég, kevés virágot köt, a szemek nem vagy csak nehezen híznak. Ha pedig virágzás idején nincs kellő csapadék, és öntözni sem tudjuk, akkor szinte borítékolhatjuk a kudarcot. Ezt küszöbölhetjük ki őszi vetéssel, korai vetéssel, rövid tenyészidejű fajtákkal. A rossz hír azonban, hogy azok a fajták, amik kellően hidegtűrőek egy őszi áttelelő, vagy tél alá vetésnek, és még rövid tenyészidejűek is, azok jellemzően a kifejtő borsók. Persze nem kell nagyon megijedni, ezekből a fajtákból éppen olyan finom borsólevest lehet készíteni, mint a későbbi velőborsókból.
Tehát ha korai vetést, hideget jól tűrő, rövid tenyészidejű fajtákat szeretnénk, válasszuk a Rajnai törpe, Debreceni világoszöld vagy a Debreceni sötétzöldet. Ezeknek a hüvelyei nem túl hosszúk, nem túl nagyok, ellenben a növények nem kényesek, megbízhatóan teremnek, fagyasztásra alkalmasak, és ha télen a fagyasztóból kivett borsót egy kis cukrozott vízbe áztatjuk, remek édes, zsenge hatású zöldséget kapunk a levesünkbe.
Ezek a fajták, egy átlagos tél esetén októberi vetéssel áttelelő, november végei vetéssel tél alá vetett, és február végén – március elején korai vetéssel sikeresen termeszthetők.
Március eleje-közepe legyen a velőborsók vetési ideje. Fajtát tekintve széles palettáról választhatunk, pl.: Kelvedon csodája, Jubileum, Zsuzsi, Rondo, mindegyik kiváló fajta. Előnyeiről már beszéltünk, de természetesen vannak hátrányai is. A hosszú tenyészidő nem csak azt jelenti, hogy sokáig kell várnunk mire termést hoz, hanem ezáltal az időjárás hóbortjainak is jobban ki van téve. Ha a kertünk talaja rossz vízmegtartó tulajdonságokkal rendelkezik, vagy nem tudjuk öntözni, akkor inkább csak a kifejtő borsók kiegészítéseként vessük.
Április közepétől már ne vessünk borsót! Még egy hűvösebb, csapadékosabb május esetén is kevés esélyünk van a jó termésre.
Bármilyen borsót is ültetünk, még az alacsony növésű fajtákat se hagyjuk a földön! 1-1,5 méterenként leszúrt karókra vezessünk a növény fölé kb. 5cm-rel madzagot, amibe bele tud kapaszkodni. Nem csak a gyommentesen tartást, vagy az öntözést tesszük ezzel könnyebbé, de a betakarítást is. A borsó gyökerét ugyanis célszerű a talajban hagyni. A madzagba kapaszkodó borsó függőlegesen áll, nem terül el, egy ollóval könnyen elvághatjuk a föld fölött, a földben maradt gyökérzet pedig nitrogénnel látja el a talajt. Ne felejtsük el, hogy ha a borsó a madzagot túlnövi, 10-15 centiméterenként vezessünk újabb madzagot!
A boltokban kaphatók úgynevezett borsócsaládok, ezek jellemzően 3 fajta borsót tartalmaznak, és azzal a céllal találták ki, hogy a 3 különböző tenyészidejű borsó, különböző időben teremjen, ezáltal hosszabb ideig lehessen szemezgeti egy-egy borsólevesre. Ezt én csak nagyon hobbi kertészeknek ajánlom. Egy átlagos család éves borsószükségletéhez kb. 1,5 kg borsót el kell vetni. A vetőmag kiszerelések így lehetővé teszik, hogy magunknak válasszuk a fajtákat, és ne egy előre meghatározott hármast termesszünk.
Ami nekem tavaszi vetéssel bevált, az az 1 zacskó Rajnai törpe és 1 zacskó Debreceni világoszöld március első napjaiban vetve, és 2 zacskó Kelvedon csodája március közepe-vége felé vetve.
Ne felejtsük el, hogy vetés előtt érdemes legalább pár órára beáztatni a borsót (kivéve ha csávázott a vetőmag), és ha már beáztattuk, semmiképp ne tegyük száraz földbe, tehát egy 3-4 méteres sort, egy 8 literes kanna vízzel locsoljunk be mielőtt a magot elszórjuk. Nagyon figyeljünk arra is, hogy véletlenül se maradjon egyetlen szem sem a föld tetején, mert a madarak megtalálják, és a többit is megkeresik.
Ha dönteni nem is tudtam segíteni, a fajták közti keresgéléshez remélem sikerült egy kis kedvet csinálnom. 🙂
Hamarosan egy újabb zöldséggel jelentkezünk, addig is írjátok meg egy hozzászólásban, nektek melyik a kedvenc borsófajtátok, és miért!
Amennyiben tetszett a bejegyzés, kérünk benneteket kedveljétek, osszátok meg azt valamelyik közösségi oldalon, hogy minél több emberhez eljuthasson!
