Korrupció. Úgy mint mostanában egyre több szó, ez is eléggé szabadon értelmezett. Ma minden korrupció, amit az ellenfél csinál, és semmi sem az, amit mi. Ettől függetlenül azért próbáljunk megmaradni a korrupció eredeti jelentésénél.
A korrupció tehát nem más, mint amikor egy döntéshozó valakit pénzért, vagy más ellenszolgáltatásért cserébe, jogosulatlan előnyhöz juttat. Nagyon fontos kiemelni a jogosulatlan szót, hiszen ezen áll vagy bukik, hogy valóban korrupcióról van-e szó. A társadalom többsége elítéli a korrupciót, de kevesen gondolnak bele, hogy ők vajon voltak-e már korrupciós esetek szereplői.
Gyerekkori emlék, hogy, az iskolában a tornaórán, a tanár kinevez a gyerekek közül kettőt csapatkapitánynak, és ők felváltva egyesével a neveket bemondva választják ki a csapattagokat. Mikor már csak 2 gyerek van hátra, és mindkettő ugyanabba a csapatba szeretne tartozni, az egyik gyerek odaszól a választó csapatkapitánynak, hogy neked adom az uzsonnámat ha engem választasz. Őt választja, megkapja az uzsonnát.
Ez korrupció?
Egy fiú egy lánynak udvarol (micsoda maradi feltételezés, fiú lánynak, ráadásul udvarol…). Akad viszont egy vetélytársa. A lány nem igazán tud választani, mindkettő tetszik neki, de tudja, hogy döntenie kell. Ezzel a helyzettel a fiúk is tisztában vannak. Elhalmozzák a lányt szerelmes üzenetekkel, virággal, édességgel. Aztán az egyik fiú egyik este a lány anyjának is visz egy csokor virágot, az apjának pedig egy üveg jófajta bort. Mikor a lány szóba hozza a szüleinek, hogy nem tud választani, a szülők egybehangzóan az ajándékot vivő fiút tartják kedvesebbnek, figyelmesebbnek.
Ez korrupció?
Beülök egy étterembe, ahol rendszerint tisztes borravalót szoktam adni a pincérnek, így már ismer. Egy másik ember pár perccel előttem érkezett. Sokan vannak, még nem vették fel a rendelését. Mikor a pincér engem meglát, rögtön hozzám siet, és csak azután a korábban érkező vendéghez.
Ez korrupció?
A település polgármestere megbeszélésre várja a helyi országgyűlési képviselőt. Kicsi falu, készülnek. Nem érik be a szokásos ásványvíz, ropi protokollal, hanem komoly ebéddel készülnek, Marika, aki 30 éve a hivatalban dolgozik, előző este süt egy tepsi zserbót, a szomszéd virágoskertjéből kapnak egy nagy csokor virágot az asztalra, a helyi bortermelő pedig a legjobb borából ad egy üveggel. Nem hiábavaló az igyekezet, ugyanis arról fognak tárgyalni, hogy az épülő szennyvíztelep a falu mellé, vagy a szomszéd falu mellé épüljön. Mindkét falu ugyanazokat az érveket hozza fel, és nem szól semmi sem az egyik, sem a másik település érvelése mellett. A képviselő aztán úgy dönt, hogy annak a falunak az érdekeit fogja szem előtt tartani, amelyik olyan szépen megvendégelte őt.
Ez korrupció?
Az úton haladva, egy települést elhagyva kicsit rálép a sofőr a gázra. Házak, ténylegesen lakott terület már nincs, de a lakott területet jelző tábla még kicsit odébb van. A sofőr szerencsétlenségére egy rendőrautóból pont mérnek, és megállapítják, hogy gyorsan hajtott. A rendőr közli vele, hogy x forint bírság jár érte. A sofőr felkínál egy tizest a rendőrnek. A rendőr elgondolkodik. Az autó legalább 30 éves, annyit sem ér mint a bírság. A sofőr öltözékén is látszik, hogy nem a gazdagok közé tartozik. A hátsó ülésen 3 gyerek ül. Azzal, hogy kicsit gyorsabban ment, nem veszélyeztetett senkit. De hát a szabály az szabály, és ha valaki vét ellene, azt meg kell büntetni, hogy a jövőben a büntetéstől való félelem, visszatartó erőként működjön. Ha megírja a csekket, az nagyon nehezen fogja érinteni a családot. A tízezer is, de azt még kitudják fizetni. A rendőr úgy dönt, elteszi a tizest, és elengedi a sofőrt. A büntetését megkapta, kárt nem okozott senkinek, hiszen nem volt arra semmi garancia, hogy ez az autós majd pont arra megy.
Ez korrupció?
Egy vállalat vezetőjének külsős alvállalkozót kell megbíznia, egy munka elvégzésével. Két ajánlatot kap, mindkettő ugyanakkora összeget tartalmaz, ugyanarra a munkára. Az egyik jelentkező viszont megkeresi ezt a vezetőt, és azt mondja, hogy a vállalási ár 10%-át készpénzben visszaadja, ha ő kapja meg a munkát. A vezető belemegy az alkuba.
Ez korrupció?
Szintén egy vállalat vezetőjének kell külsős alvállalkozót megbíznia, egy munka elvégzésével. Két ajánlatot kap, az egyik 10%-kal magasabb összeget tartalmaz, ugyanarra a munkára. A magasabb ajánlattevő jelentkező viszont megkeresi ezt a vezetőt, és azt mondja, hogy a vállalási ár 10%-át készpénzben visszaadja, ha ő kapja meg a munkát. A vezető belemegy az alkuba.
Ez korrupció?
Ha az előbbi esetben nem a magasabb, hanem az alacsonyabb ajánlatot tevő keresi meg a vezetőt, és ő kínál 10%-ot, majd a vezető elfogadja azt, az korrupció?
Egy magas pozícióban lévő állami alkalmazott egy beszállítói szerződés megkötése előtt, egy jelentős ajándékot kap az egyik pályázótól. Végül az ő pályázata nyer.
Ez korrupció?
A fent felsoroltak mindegyikére kimondható, hogy bizony korrupció. Mégis különbséget teszünk köztük. Pedig az elv ugyanaz, a jogosulatlan előnyhöz jutás, előnyhöz juttatás. A korrupció tehát jelen van az élet minden területén. Ezek alapján elmondhatjuk azt is, hogy van elfogadott korrupció, és el nem fogadott korrupció. A korrupció ténye tehát önmagában kevés ahhoz, hogy éles kritikákat fogalmazzunk meg, sokkal inkább annak hatásait megvizsgálva érdemes véleményt formálnunk.
Következő bejegyzésünkben ezt fogjuk tenni. Addig is, akinek van kedve, írja meg, hogy ő mi alapján ítéli meg, hogy egy esetet az elítélendő korrupció / vesztegetés kategóriába sorol, vagy esetleg csak lobbitevékenységnek.
