Rettegés vagy tagadás?



Ismét nyakunkon a koronavírus, a ma reggeli lapszemlémen tízből 8 cikk a koronavírusról szólt. Kicsit sem meglepő módon, a koronavírus kérdésben is kettészakadt az ország. Vannak akik rettegnek a vírustól, és vannak akik tagadják a létezését is, de mindenesetre kételkednek a veszélyességében. Ember legyen a talpán, aki eligazodik az egymásnak ellentmondó információk között. Őszinte leszek, nekem már a könyökömön jön ki, hogy minden nap van egy okos ember, aki megmondja a tutit de soha nem sikerül ezt úgy tennie, hogy egy kicsike esélyt is adjon annak, hogy esetleg téved.

Azok akik rettegnek a vírustól, és azok is akik tagadják, meg vannak győződve arról, hogy a másik csoportba tartozók buták. Szerintem az az igazán buta, aki azt gondolja, hogy ő tisztán lát, és mindent tud a vírusról. Ha valaki azt gondolja, hogy ez a bejegyzés majd segít eligazodni a káoszban, az csalódni fog. Csupán azt írom le, hogy szerintem mit tegyen az, aki felelősen akar cselekedni.

Akik félnek a vírustól, biztosak benne, hogy a vírus valós, köztünk van, fertőz és veszélyes. Szigorú szabályokat szeretnének, fontosnak tartják a megelőzést, és mindent támogatnak ami a vírus megállítását szolgálja.

A tagadók egy jelentős része szerint a vírus nem más, mint egy világméretű manipuláció, egy óriási gazdasági manőver. Mások szerint a gyógyszeripar áll az egész mögött, akik a védőoltások eladásából remélnek nagy bevételt. Olyanok is akadnak, akik szerint pont a járványügyi intézkedések fognak egészségkárosodást okozni.

A napokban kaptam egy 2 órás videót, amiben valaki azt bizonygatja, hogy nem kell félni a vírusról. Szerettem volna megnézni, de az első 15 perc arról szólt, hogy miről lesz szó. A következő 15 perc arról szólt, hogy kórokozó-e a kórokozó. A folytatást nem tudom, mert ezen a ponton elaludtam a székemben, és bár pár perc után felébredtem, 1-2 perc után újra elaludtam, pedig délután 1 körül jártunk. Majd belinkelem, ha valakinek esetleg alvásproblémái lennének.

Szedjünk össze pár érvet, és próbáljuk meg elfogultság nélkül megválaszolni!

– A maszk nem véd.

Valóban nem véd meg a fertőzéstől, de jelentősen csökkenti annak kockázatát, és annak is, hogy esetleg mi adjuk tovább.

– A maszk mögött lényegesen megnövekszik a széndioxid tartalom.

Igen, több olyan videót is láthatunk az interneten, ahol ezt mérésekkel is próbálják bizonyítani. Viszont nem kell a nap 24 órájában maszkot hordani, illetve ha épp senki nincs a közvetlen környezetünkben, az orrunkról kicsit félrehúzva elviselhető. Akinek munkája során napi 8 órában kell hordania, annak lényegesen kellemetlenebb. Nekem is kell, pontosan tudom, hogy nem jó, de ki lehet bírni.

– A maszk mögött felgyűlnek az általunk kilélegzett baktériumok, amiket visszalélegzünk.

Azok a baktériumok, amik már egyszer bennünk voltak, aztán kilélegezzük, majd ismét belélegezve megbetegítenek minket, talán jobb is ha a maszkon belül maradnak.

– Használjuk mindig kézfertőtlenítőt.

Valóban nem árt ha használjuk, de ne folyamatosan, ne a bőrünk kiszárítása legyen a megoldás. Próbáljunk ésszel létezni, ha van lehetőség, kerüljük a folyamatos alkoholos fertőtlenítők használatát. Nincs szükségünk semmilyen extra dologra, azon kívül amit egy vírus nélküli időszakban is megtennénk. Étkezés előtt kezet kell mosni, az óvodások is tudják. Egyértelmű hogy miért, tehát ha olyan tevékenységet folytatunk ami hasonló az étkezéseinkhez, akkor szintén javasolt. De talán még jobb, ha nem túrjuk az orrunkat, és nem nyúlkálunk egész nap a szánkban. Nem kell mindent összefogdosni, ha pedig tömegközlekedünk, nem olyan megterhelő egy kesztyűt felvenni. A kézfertőtlenítőt pedig hagyjuk meg olyan esetekre, amikor nincs más lehetőségünk.

– A gyerekek fogják leginkább hurcolni a vírust az iskolákból.

Ez biztosan így van, így lesz. Akinek van iskolás korú gyereke, az tudja, hogy iskolakezdés után egy hónap sem telik el, és a fél iskola hány, megy a hasa, köhög, egy teljesen átlagos évben is. Ez kivédhető lenne az online oktatással, viszont sok család nem tudná megoldani a gyerekek felügyeletét, és a tavaszi tapasztalatokból azt is tudhatjuk, hogy nem vagyunk felkészülve az online oktatásra. Számomra érthetetlen, hogy a nyár folyamán miért nem történt ezzel kapcsolatban semmilyen lényeges előrelépés. Már tavasszal is, katasztrófa volt az otthoni tanulás. Bizonyára iskoláktól és tanároktól is függött, hogy hol hogyan ment az oktatás, de messze nem használtuk ki a mai technika adta lehetőségeket. Minden iskolában van számítástechnika tanár, ha másnak nem is, neki tudnia kellett volna, hogy hogyan lehet hatékonyan távoktatni, de sok iskolában az otthoni oktatás kimerült a házi feladatok kiadásában.

– Az egész vírus hülyeség, csak azokra veszélyes, akinek van valami más betegsége is.

És ez mit jelent? Ha nekem nincs más betegségem, akkor minden rendben, a többiek nem számítanak? Biztos, hogy nekem nincs esetleg egy kis magas vérnyomás, netán cukorbetegség? Mikor is voltam laborban utoljára? Ha ránézésre egészséges vagyok, akkor rám nem fog a vírus hatni?

– Az egész vírus hülyeség, majd az immunrendszered megvéd.

Mindenkit? Miért vagy benne biztos, hogy a te immunrendszered annyira fitt? Akinek esetleg nem az, azért nem kár?

– Az egész vírus hülyeség, csak gazdaságok bedöntésére, majd hitelek kihelyezésére, stb. találták ki.

Akár még így is lehet, de mi van akkor ha mégsem? Mi van akkor, ha ezt gondolom de tévedek, és nem tartok be semmilyen szabályt, aztán miattam akár egyetlen ember meghal, vagy csak tönkremegy az egzisztenciája? Viszont a ló túlsó oldalára se essünk át, nem kell bezárkóznunk, nem kell semmit felhalmoznunk, nem kell világvégére készülnünk, józanul, a legfontosabb szabályok ésszerű betartása mellett, próbáljuk élni az egyébként normális életünket. Legfeljebb egy kicsit szervezettebben élünk majd, megtanuljuk újra, hogy mi az a nagybevásárlás, akkor nem kel naponta a boltba rohangászni.

Sokáig sorolhatnánk még tovább az érveket, de azt hiszem aki akarta, ennyiből is megérthette, hogy akkor tudunk felelősségteljesen viselkedni a következő időszakban, ha tudomásul vesszük, hogy akár van ez a vírus akár nincs, élnünk kell az életünket tovább, de ésszerű keretek között meg kell tennünk mindent, hogy ne veszélyeztessünk másokat. Nem stresszelni, rettegni, szorongani, az esetszámokat nézni percenként, csak élni, felelősségteljesen.